Színház, Balett / Tánc

Novák Péter rendező adaptációjában a történet az eszményi szeretet és barátság veszteségének darabja. Szereplői egy valamikori családi idill széthullásának, az elsöprő szerelemnek, az elmélyülő barátságnak, a természetes életigenlésnek, a frusztrált agressziónak epizódjait élik meg egy esküvő keserédes kulisszáiban, hogy ott szembesüljenek jövőjük három próbatételének – beteljesülés, elhidegülés, elválás – kihívásaival.

Táncolják a GG Tánc Eger táncművészei

"Az ember mindíg is felfelé tekintett az éjszakai égboltra és álmodozott. Mára el is értük ezt a magasságot: egyértelműen meg van írva számunkra a csillagokban, hogy mind magasabbra törjük. Ha együtt vállalkozunk erre hamarabb oda is juthatunk. A határ ugyanis ma már a csillagos égnél is messzebb van." Tim Marshall

Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, és fosztogatni kezdik a fát.

„Egyikünk sem várhat semmi jót ebben az életben, amióta a gonosz útvesztőben tévelygünk, és lábunk minduntalan megbotlik a bűnben, amivel utunkat teleszórtuk.”

A Le Sacre du printemps 1913-as bemutatójának 100. évfordulójára készült a Bozsik Yvette Társulat Tavaszi áldozatának felújított változata, megújult jelmezekkel, szcenikával és koreográfiával, a Nemzeti Táncszínház felkérésére.

BoDoBo Művészetért Egyesület előadásában egy olyan örök klasszikus mesebalett főbb momentumai elevenednek meg, amelyek a karácsonyi időszak csodáját hozzák el számunkra. A zenei oldal ütőhangszereken, zongorán, harmonikán csendül fel, míg a színpadi történéseket két balettművész táncos kollégánk kelti életre. A produkció nem szokványos színházi előadás, hiszen az eredeti balett számos életre kelt jelenete mellett a párbeszédre törekszik. Ismeretterjesztő és interaktív is, ami azt jelenti, hogy a közönségben helyet foglaló gyermekek és felnőttek szerves részeivé válnak a színpadi történéseknek. Pont az említett speciális mivoltából adódóan kortalan, hiszen az egészen csöpp gyermekek és a felnőttek számára is szórakoztató, tartalmas előadás kerekedik a színpadon közelebb hozva a klasszikus balett, klasszikus zene világát a közönséghez. Apró kedvességgel is készül a BoDoBo: minden kisgyermek kis ajándékkal a zsebében távozik majd a helyszínről."
Időtartam: 45 perc

Ajánlott életkor: 3-99 éves korig

Belépőjegy: 3500 Ft

BoDoBo csapat színpadra lépő tagjai:
Tüű Barbara balettművész
Dolbilov Alexey balettművész
Biky Ottó harmónika
Kecskés Tamás ütőhangszerek
Kecskés-Biky Gabriella zongora

A mese legmélyén az igazságot kereső segíteni akarás szándéka rejlik, amely nagyon fontos tanulság és példázat a gyerekeknek. Csizmás kandúr ravaszságának és tetteinek mozgatórugója ugyanis nem más, mint hogy a kisemmizett és földönfutóvá tett jószívű gazdáján segítsen, és legyőzze az óriást.

Fekete István Vuk című meséjének táncszínpadi előadásában megelevenednek a jól ismert figurák: Karak, Vahur, Tás, a „Simabőrű” és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet. Csalafinta csínytevésein és kalandozásain át a gondoskodó szeretet segítségével fedezi fel az életet.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór-kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi szokásaink „újra élednek” a színpadon, bepillantást engedve régi fonóbéli esték hangulatába, a lucázás vidám eseményeibe, de láthatják a nézők a babonák világához köthető „boszorkánytáncot” éppúgy, mint a hagyományos betlehemezést.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Kulcsár Noémi kedvelt szerzője Shakespeare, akinek a drámáiból már több Tellabor előadás is született. A Rómeó és Júlia, a Macbeth, a Szentivánéji álom, a Sok hűhó semmiért, a 2021 óta nagy sikerrel futó VIHAR, valamint a GG Tánc Egerrel közös Ahogy tetszik után a Harangozó-díjas koreográfusnő ezúttal egy különösen nagy kihívást jelentő darabot adaptál a Nemzeti Táncszínház színpadára.

Több mint húsz évvel ezelőtt Cseh Tamás Katonadalok című lemezével állított felejthetetlen emléket valamikori dédapáinknak, azoknak a magyar katonáknak, akik a hazáért, a közös eszméért adták fiatal életüket, vérüket.

Az MDTIstanbul hatalmas sikerű „Rosegarden” című egyedi előadásában összefonódik múlt és a jelen, az elektronikus zene és a szúfi hagyományok.

A DANCE ADRENALINE a MDTistanbul öt különálló darabból álló műsora, amelyek mindegyike egyedi megközelítésben fejezi ki a dinamizmust és az alkotás folyamatát – sajátos értelmezését adva az „adrenalin”-nak.

Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. És változnak, mint a holdfázisok vagy az évszakok.

Az Inversedance - Fodor Zoltán Társulat két koreográfus alkotását színpadra tűző estje.

Vajon sikerül-e új barátjának, a Csillagszemű Bogárkának még időben újra összeraknia a varázsvirágot, hogy Szivárványos meggyógyuljon és a szürkebogarak ismét visszabújjanak a föld alá?

„Hallgatag erdő, titkot rejtő,
mondd el, a mélyed mit rejt néked?
Rejtem a tölgyet, rejtem a gombát,
ejtem az őzet, rejtem a rókát,
rejtem a fészket, benne a pintyet,
patakot, kérget, kavicsot, kincset.”
/Gryllus Vilmos: Hallgatag erdő/

Előadja a Fitos Dezső Társulat tánckara és Pálházi Bence Bandája

Legenda – többértelmű szó, de egy biztos: mindig valami (vagy valaki) elbűvölőre, magasztosra, talán kicsit titokzatosra utal. Januári előadásunkon utánajárunk, melyek azok a történetek és kik azok a művészek, akik a leginkább lázban tartották a zene és a tánc szerelmeseit az elmúlt évszázadokban.

A méltán világhírű mű szereplői, története, tematikája és mondanivalója örök-törvényű emberi tulajdonságokról mesélnek.

Esküvői fieszta. Előadás az esküvőig vezető útról, a vágyról, a testiségről.

A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva az, hogy a tiszta forráshoz visszatérve, kortárs módon interpretálják néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum emlékezete jegyében készült. Az antológiaszerű válogatás a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, zsidók, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk.

A Nemzeti Táncszínház népszerű előadás-sorozata szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét, Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanárának multimédiás előadásában.

Örök mese egy nagy nevettető felfogásában.

A Bozsik Yvette Társulat új, felnőtteknek szóló bemutatója a Nemzeti Táncszínház felkérésére, a világhírű román-francia író, Matei Visniec groteszk drámája nyomán készült.

Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat.

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.

Interaktív táncos előadás és mozgásfoglalkozás gyerekeknek

Az előadás után szabad játék várja a nézőket a szereplőkkel.

A belső monológok építő, drámai fordulatokban gazdag történet Gináról, az elkényeztetett pesti lányról szól, akit apja 1943-ban minden magyarázat nélkül a Matula zárt internátusába zár, elszakítva ezzel a külvilágtól. Gina nem tud beilleszkedni a szigorú szabályokat elé állító intézménybe, még lánytársai is kiközösítik.