Összes kategória

A német romantikus opera megteremtőjének tündérnyitánya Anglia számára, a norvég nemzet ünnepelt szerzőjének egyedülálló zongoraversenye és az alkotói válsággal küzdő orosz mester sorsszimfóniája – nehéz ennél színesebb, nemzetközibb műsort összeállítani.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar megfontoltan építkezik: mindig hoz valami frisset, valami érdekeset. Jó ízléssel adagol megszokottat és újat, két örökérvényű klasszikus mű közé illeszt egy itthon még kevésbe ismert, de világszerte egyre többet játszott concertót.

„Korunk legnagyobb Wagner-szopránja” - így méltatja a sajtó a svéd énekesnőt. Nina Stemme az egymillió dolláros Birgit Nilsson-díj birtokosa, akit gyakran a nagy elődhöz, Kirsten Flagstadhoz hasonlítanak. Gluck, Mozart, Haydn, Richard Strauss, Sosztakovics és a kortárs zene világában egyaránt otthonosan mozog, legsajátabb területe azonban Wagner. A Müpában is az ő operáiból szólaltat meg részleteket az énekesnő, aki a Sca

Koncertecske – így fordíthatnánk le az olasz concertino kifejezést. A BFZ sorozatában olyan művek kerülnek középpontba, amelyek egykor a mai szimfonikus zenekarnál kisebb együttessel, karmester nélkül szólaltak meg.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.

Brahms: 1. (C-dúr) zongoraszonáta, op. 1
Brahms: 2. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 2
Brahms: 3. (f-moll) zongoraszonáta, op. 5

Kiss Péter (zongora)

Kiss Péter a hazai zenei élet újító gondolkodású zongoraművésze, aki nemcsak a kortárs zenei és a kamarazenei szcéna elismert szereplője, hanem merész darabválasztásaival, elképzeléseivel új megvilágításba helyez akár klasszikus műveket is. A Junior Prima- és Artisjus-díjas muzsikus előadásában ezúttal Johannes Brahms titáni erőket, briliáns technikát és elmélyült zeneiséget egyszerre igénylő három remekművét hallhatjuk. Nem sokan vállalkoznak arra, hogy e három szonátát egy hangversenyen szólaltassák meg; nem véletlen, hogy a sokat tapasztalt Robert Schumann is álcázott szimfóniáknak nevezte azokat, és általuk nagy jövőt jósolt az ifjú Brahmsnak. Különleges alkalom tehát, hogy mélyebben bepillantsunk a százhuszonöt éve elhunyt zeneszerző-óriás műhelyébe, és hallhassuk azokat az opuszait, amelyektől elindulva a 19. század egyik legnagyobbjává vált.

„A régizene korhű előadói gyakorlatának egyik legizgalmasabb egyénisége” - így méltatja a sajtó a chilei születésű Catalina Vicens munkásságát. A még fiatal, ám máris hírneves orgona- és csembalóművész két együttese, az Ensemble Servir Antico és a Trio Friman-Ambrosini-Vicens élén érkezik a Müpába, hogy ritkaságokból álló műsort szólaltasson meg.

Nincs szebb, mint zenével készülni a karácsonyra. Händel opus magnuma, a Megváltó életútját bemutató Messiás pedig az a mű, amelynél jobban semmi sem illik az ünnep előtti várakozás izgatott és átszellemült hangulatához.

Beethoven és Kodály: mi a közös bennük? A spontán kínálkozó válasz: vélhetően mindketten december 16-án születtek. Vélhetően, mert Kodály valóban akkor látta meg a napvilágot, Beethovent pedig 17-én keresztelték meg. Fontosabb, hogy mindkettejük művészetének középpontjában az erkölcsi tartás áll.

Különleges, látványos koncerttel és sztárvendégekkel várják a rendezők a zenerajongókat az MVM Karácsonyi Koncertre, amely 1999 óta évente a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban kerül megrendezésre a Zeneakadémia Nagytermében.

Mi ismerjük Bartókot – hát persze. Szinte annyira ritka vendég koncerten a Négy zenekari darab, mint Abrahamsen ragyogó balkezes zongoraversenye – pedig az biztos, hogy először hangzik el idehaza. Két kései, egy korai mű, mindegyik mestermunka és önmagában álló, külön univerzum.

„Az egész mű symphonistikus stílben van tartva, a három részben keresztül szólt motívumok azonnal megragadják a figyelmet.

Egy nappal karácsony előtt mi mással teremthetné meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar az ünnepvárás átszellemült hangulatát, mint Bach zenéjével? A Karácsonyi oratórium első három kantátája mellett a nagy barokk szerző egy olyan további, hasonlóan kantátaműfajú alkotását halljuk, amely szintén a karácsony ünnepköréhez kapcsolódik.

Január elsején a Müpa hagyományosan Haydn két nagy oratóriumának egyikével kíván boldog újévet közönségének. Ezen a napon vagy A teremtés, vagy Az évszakok szólal meg, de azért valljuk be: A teremtésre esik többször a választás - Az évszakokat újévkor legutóbb 2014-ben hallottuk, Helmuth Rilling vezényletével. Annál nagyobb öröm most újra találkozni Haydn vokális „pastorale-szimfóniájával”.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

A kontratenor Kangmin Justin Kim mintha egy k-pop együttesből lépett volna elő: extravagáns, szemtelen stílusához olyan hang társul, ami több nemzetközi szaklap toplistájára is eljuttatta már. Ő lesz a szólistája a Nicolas Altstaedt vezette együttesnek.

Vezényel: Hollerung Gábor

VARIETAS DELECTAT
Bach-Reger-Rheinberger: Goldberg-variációk

Sokan vélik úgy, hogy a Bécsi Filharmonikusok bármilyen zenét játszhatnak, arra mindig érdemes odafigyelni, hiszen a világ egyik legjobb zenekarát halljuk. De ismerjük el, tolmácsolásukban azok a szerzők a legizgalmasabbak, akik maguk is bécsiek, akik tehát formálták a város zenei hagyományát. Közülük való Gustav Mahler is, akinek a zenekar koncertjén különlegesség számba menő, ritkán hallható VII. szimfóniája szólal meg.

Capriccioso bérlet/2.
Zenei felfedezések a Budapest Music Centerben

„Ez a zene egy másik világból, az örökkévalóságból jön.” Herbert von Karajan ezekkel a szavakkal jellemezte Mahler 9. szimfóniáját. A közel másfél órás mű valóban kivételes atmoszférát teremt.

Dohnányi Ernő a 20. századi magyar zene nagyjai közé tartozik, de hiába telt el immár hatvankét év a halála óta, művei a nagyközönség körében ma is felfedezésre várnak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén a korai fisz-moll szvitet hallhatjuk 1909-ből, a zeneszerző berlini éveiből.

Előadók:
Kelemen Barnabás – hegedű
Vezényel: Rajna Martin

Dal- és áriaest két részben, magyar és angol felirattal

Mester és tanítvány művei kerülnek egymás mellé e koncerten, hiszen Kodály két nagyzenekari alkotása között annak a Viski Jánosnak 1955-ös Csellóversenye szólal meg, aki 1927-től Kodály Zoltán zeneakadémiai növendéke volt, s aki utóbb büszkén vallotta: „Én vagyok a Kodály-iskola zászlóvivője.”

A MINDENSÉG SZÜLETÉSE
Haydn: A teremtés

A zenetörténet sok évszázados hagyománya, hogy az orgonista: polihisztor. Nemcsak előadó, hanem alapos ismerője a hangszernek, a zeneelméletnek, a liturgiának (hiszen a legtöbb orgonista egyházzenész is), mesterien tud improvizálni különböző stílusokban - és saját megírt művei is vannak: zeneszerző.

Schumann, Mahler, Brahms: a német romantika és századforduló három markánsan eltérő személyes stílusa.

Francia műsorral tér vissza a BFZ karmesteri pulpitusára a francia dirigens, Louis Langrée: a 19-20. század fordulójának két kiemelkedő szerzője, Ravel és Saint-Saëns művei szólalnak meg a koncerten.

A Nemzeti Énekkar Gary Graden által vezetett nemzetközi karvezetői kurzusának díjazottja, Jack Apperley vezényli ezt a különleges hangversenyt a kórusmuzsika kedvelői számára.