Koncert, zene

Robert Carsen Rózsalovag-rendezése, amely New Yorkban 2017-ben került először színre és egyszersmind a HD-közvetítés programjára, az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb operaprodukciójává vált.

Nem hiányozhat a Fesztiválzenekar évadából az a barokk hangverseny, amelyet a korhű hangszerek mellett Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai tesznek évről évre felejthetetlenné.

A zenekar népszerű Manó programja az óvodás és kisiskolás gyerekeknek szól: a játékos, interaktív előadások a zene alapjaival ismertetik meg a gyerekeket.

Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
vezényel: Guido Mancusi

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A hangversenyen két klasszikus szimfónia viseli nevében a Gyász és a Tragikus szavakat.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

A sorozatzáró koncerten két nagyszabású remekművel búcsúzik a Magyar Kincsek 2022/23-as évada, a magyar zenetörténet világszerte legismertebb két mesterének életművéből választva programját.

MŰSOR:
Haydn: Sinfonia Pasticcio
Mozart: G-Dúr hegedűverseny KV 216
Scsedrin - Bizet: Carmen-szvit

Világhírű hegedűművészek a Zeneakadémián

Hangjeggyé varázsolt tündérek, lovagok, középkori várak és vadászok jelennek meg a Fesztiválzenekar romantikus programjában, amelyben a német zeneirodalom két nagyágyújának egy-egy nagyszabású és megunhatatlan slágerdarabja szólal meg.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

2018-ban koncertezett először a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble, melynek legfőbb célja, hogy bemutassa a 20. és 21. század legjelentősebb műveit, kiemelt hangsúlyt fektetve az új magyar kompozíciók bemutatására. BMC-beli áprilisi koncertjüket Eötvös Péter vezényli, aki a francia-olasz származású, ám életének nagy részében Amerikában alkotó Edgard Varèse két fontos darabjával ismerteti meg a hallgatóságot.

Változatos koncertnek ígérkezik a Luxemburgi Filharmonikusok estje.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Előadók:
Lida Limmer - cselló
Vezényel: Guido Mancusi

MOZART EST

Capriccioso bérlet/3.
Zenei felfedezések a Budapest Music Centerben

A Hangfogó sorozatunk az iskolás korosztályt, a 8-12 éves fiatalokat szólítja meg, akik szívesen indulnak zenei felfedezőutakra, de természetesen az őket kísérő felnőttek vagy a kistestvérek is jól fognak szórakozni a sorozat koncertjein.

Európa egyik leghíresebb operaházának zenekara koncertegyüttesként, a szimfonikus repertoár tolmácsának szerepkörében is világklasszis - ezt bizonyítja ez az est, melyen egyetlen hatalmas vallomást hallunk. Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája nemcsak összegez, de a modernség új útját is kijelöli - egy utat, amelyen a zeneszerzőnek már nem volt lehetősége végigmenni. A koncert karmestere, korunk egyik legnagyobbja maga is Milánó szülötte, ezer szállal kapcsolódik a városhoz és a Scalához.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.

A Holle anyó a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Szerzője, Csengery Dániel több színdarabhoz és filmhez - például a Liza, a rókatündérhez - komponált zenét, számos művével pedig kifejezetten a fiatalabb közönséget célozta meg.

AZ ÉRZELMEK UNIVERZUMA
Holst: Planéták

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

Száz esztendeje született Ligeti György, a 20. század egyik legizgalmasabb, mindig új utakat kereső zeneszerzője. Erdélyben látta meg a napvilágot, a budapesti Zeneakadémia neveltje volt, 1956-os emigrációját követően érett művészete Nyugat-Európában bontakozott ki.

Előadók:
Anna Maria Kokits – zongora
Vezényel: Guido Mancusi

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje