Teater

Kovács Dominik és Kovács Viktor jól ismert a Gyulai Várszínház felolvasó színházának törzsközönsége előtt. Az azóta több bemutatót megért Jégtorta itt mutatkozott be először. Legújabb művüket, a Koloniált ősszel mutatja be a 6szín, de a Várszínház nézői már most megismerkedhetnek a művel.

„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….”
Ipolyi Arnold

Dumaszínház est

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

Dumaszínház est

Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...

Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.

Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, meztelen férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül…

Dumaszínház est

A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a váradi magyar színházi és kulturális élet és az itteni szecessziós építészet virágkora is ezekre az évekre tehető

Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.

Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban...

Egy este a klasszikus magyar kabaré szerelmeseinek a Cervinus Teátrum művészeinek előadásában.

"Aki a hatalom gyűrűjével jegyzi el magát, annak násza maga lesz a pusztulás."
Ez a mondat ugyan A Gyűrűk urában is elhangozhatott volna, de Térey János verses drámatrilógiájában szerepel. A darabból készült már előadás Mundruczó Kornél rendezésében a Krétakör társulat számára, és Rába Roland is rendezte a Színművészeti Egyetemen, de ez lesz az első kőszínházi bemutató.

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Az Új-Angliai Boston lakossága izgalmas napra ébred: a városi tömlöc kapuján a házasságtörő Hester Prynne lép ki újszülött csecsemőjét magához szorítva. Útja a főtéren álló pellengérhez vezet, ahol a gyalázkodó tömeg azt várja, hogy feltűzzék ruhájára a skarlátvörös A betűt. A szégyen jelét, élete végig, egyedül viseli, hiszen társát a bűnben nem nevezi meg. Már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmes…

Ludwig van Beethoven
FIDELIO
Opera két részben, német nyelven, magyar, angol és német felirattal

Az EGY FESS PESTI ESTE nem egy hagyományos színész koncert. A ‘20-60-as évek lüktető, magyar (nem csak film)zenéi a magyar fimgyártás aranykorát idézik, olyan közönségkedvecekkel, mint a Meseautó, a Kicsit Szomorkás a hangulatom, a Villa Negra, a Fogj egy sétapálcát, Mindig az a perc és így tovább.

Három nővér. Három sors. Három megválaszolatlan kérdés.

Füves könyv – Az emberi utazás
A Gyulai Várszínház ősbemutatója
Összeállította, szerkesztette: Elek Tibor

Dumaszínház est

romantikus vígjáték két részben

„A temetők tele vannak nélkülözhetetlennek hitt emberekkel.” Szomorú és vidám mese a felnőttéválásról.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

14+
150 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: árnyjáték, bunraku

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.