24
A Hazám (Má vlast) a neves cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusa, amely a szülőföldje iránti szeretetben gyökerezik. A mű a cseh táj szépségeit, a főbb nemzeti legendákat, és részben a valós történelmi eseményeket ünnepli.
Læs mere
24
A Hazám (Má vlast) a neves cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusa, amely a szülőföldje iránti szeretetben gyökerezik. A mű a cseh táj szépségeit, a főbb nemzeti legendákat, és részben a valós történelmi eseményeket ünnepli.
Ám ahogyan arra már a produkcióm címe is utal, itt nem a teljes Smetana-életmű bemutatása a cél. Dramaturgiám csupán a Vyšehrad, a Moldva, valamint – egy rövidebb összeállításban – a Tábor és a Blaník című tételeket vonultatja fel. Más szóval: két teljes és két jelentősen lerövidített tétel hangzik el, azaz összesen négy. Ez visszavezet minket a „24”-es számhoz, amely egyben a zeneszerző születési évére – 1824-re – is utal, hiszen Smetana éppen két évszázaddal ezelőtt született.
Smetana műve a cseh nemzeti megújulás idején keletkezett: egy olyan korszakban, amelyet többek között a nemzeti öntudat és az önrendelkezés erősítésére irányuló törekvések jellemeztek. Smetana pedig ezt a szíve mélyén érezte.
A globalizmus előretörésének és mindent áthatóvá válásának jelenlegi korában, amikor ezen értékek közül sok feledésbe merül vagy relativizálódik; amikor nyilvánvaló törekvés mutatkozik a nemzeti identitás és az állami szuverenitás alapvető korlátozására, azzal a céllal, hogy kitöröljék az egyes kultúrák történelmi emlékezetét, még égetőbb szükség van a gyökerekhez való visszatérésre.
Mégpedig nem csupán évfordulós megemlékezések és kőszobrok előtti fejhajtás formájában. Ez az előadás a kapcsolódásról szól: Smetana és a korszak más nagyjainak elveiről és belső motivációjáról, akikkel a ma művészi nyelvén keresztül kell szembesülnünk, ezáltal életben tartva őket...
A Hazám szinte teljes egészében abban az időszakban keletkezett, amikor Smetana már teljesen süket volt. Az ezt megelőző néhány évben, az Ideiglenes Színház vezetőjeként súlyos társadalmi kritikákkal és gyakran személyes támadásokkal is szembe kellett néznie. Ahogy mentális és fizikai tűrőképessége határait feszegették, hallásának utolsó maradványai is elhagyták. Smetana visszavonult a közéletből saját belső, csendes, mégis kreatív világába. Ott születtek meg a cseh zenetörténet egyik legjelentősebb opuszának hangjai és tónusai...
24
Előadók: a Prágai Kamarabalett táncosai
Művészeti vezető és koreográfus-asszisztens: Linda Svidró
Ügyvezető igazgató: Ladislava Dunovská Jandová
Főtechnikus és rendező: Viktor Svidró
45
Koreográfia: Jacek Przybyłowicz
Zene: Andrzej Konieczny, Kacper Krupa
Fénytervező: Carsten Wank
Jelmeztervező: Joanna Klimas
Koreográfus asszisztense: Anna Krysiak
Smetanának „hazája” népe több ízben is keserű kelyhet nyújtott át. Ám a Vyšehrad méltóságteljes pompája; a bölcs jósnő, Libuše fejedelemasszony és Szántóvető Přemysl szent násza, s az ehhez kapcsolódó pogány rítusok; a hatalmas Moldva folyóvá összefolyó források játékossága...; a huszita Táboron átzengő korál és a nemzet megsegítésére a Blaník hegyéből kilovagló Szent Vencel serege... mindezen, ma talán kimondhatatlan, sőt hihetetlen történetek mögött ott áll egyrészt a nemzeti öntudat erőteljes archetípusa, amely a cseh szimbolikus DNS, másrészt azonban a művész – a hús-vér ember – „elhanyagolható” és teljesen hiteles személyes története is.
Mindez szimbólum, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy ismernünk kell gyökereinket, kultúránkat és egyediségünket, függetlenül belső viszályainktól, ellenségeskedéseinktől és mindenféle kortárs társadalmi „konszenzustól”, valamint az ezek által gyakran okozott borzalmaktól. És arra, hogy a történelem során időről időre mindannyiunknak elég hangosan kell hallatnunk a hangunk, és ha kell, harcolnunk is kell érte...
Számos példát találhatunk erre a történelmi személyiségek között. Olyan adóssággal tartozunk nekik, amely a múltba, de mindenekelőtt a jövőbe, utódainkhoz és a jövő nemzedékeihez vezet.
45
Egy nagy formátumú előadás, amely a táncosok alkotásaira épül, Jacek Przybyłowicz művészi nyelvén megírva. A kortárs izraeli tánc fizikai intenzitásából, a neoklasszikus formák eleganciájából és a kortárs táncosok szabad képzeletéből merít inspirációt. A szimmetria szabályaival való játék, a dekoratív részletek, a pasztell tónusok, a minimalista jelmezek, a fény kifinomult irányítása, valamint a dob és a szaxofon energikus duója ízléses kompozíciót alkotnak. A 45 egy nem-lineáris történet a színház 45 éves történetéről. Ez a fiatal művészek kollektív portréja, akiket a csapatmunka és az a döntés köt össze, hogy a művészetet választották életformájuknak.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató…
Halász Judit karácsonyi koncertje a Vígszínházban
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
