A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.
„Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős lehet, akik eddig nem olvasták, vagy látták a Kék rókát, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere.
A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.
„Hol vannak az idilli idők, mikor a házasság rendes, szabályos háromszög volt a férjjel, a feleséggel és a házibaráttal? A modern házasság ötszög, vagy mondjuk általánosan sokszög…” (Kosztolányi Dezső, Világ, 1917. január 14.)
HERCZEG FERENC
KÉK RÓKA
Színjáték két részben
Az előadás hossza kb. 125 perc – egy szünettel
Pál: Lux Ádám
Cecile: Gregor Bernadett
Sándor: Viczián Ottó
Trill báró: Szakács Tibor
Lencsi: Nemes Wanda
Látvány: Szlávik István
Dramaturg: Bártfay Rita
Ügyelő: Lezó Ádám
Súgó: Túri Mária
A rendező munkatársa és zenei szerkesztő: Ullmann Krisztina
Rendező: CSISZÁR IMRE
Bemutató: 2019. október 11. péntek 19.00 Nagyszínpad
Vadnay László és Vitéz Miklós dr. Meseautó című filmforgatókönyve alapján Írta: GALAMBOS ATTILA és SZENTE VAJK zene: BOLBA TAMÁS
Mogács Dániel önálló estje
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
