Program


Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie / LISZT ÜNNEP 2024

Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie / LISZT ÜNNEP 2024

Zene és költészet – Goethe, Schiller, Liszt

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. október 22. kedd, 19:30

Liszt: Tasso – Panasz és Diadal

Liszt: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny

Liszt: Malédiction

Liszt: Az ideálok – szimfonikus költemény

 

Közreműködik: Ránki Fülöp – zongora, Orchester Wiener Akademie

Vezényel: Martin Haselböck

 

A művész ellentmondásos társadalmi helyzete, a siker tünékenysége, az alkotói ihlet működése vagy a zseni felelőssége olyan általános művészi, esztétikai problémákat körvonalaz, melyek alapvető módon határozták meg Liszt Ferenc gondolkodását. Két szimfonikus költeménye, a barokk költő, Tasso tragikus sorsán merengő Panasz és Diadal, illetve a saját művészi helyzetére rezignáltan reflektáló Az ideálok szinte egy röntgenkészülék élességével tárja fel Liszt alkotóművészi dilemmáit.

A költészet és a zene jellegzetesen liszti kapcsolódásait feltáró koncert dirigense Martin Haselböck lesz, aki karmesterként és orgonaművészként is Liszt zenéjének egyik legodaadóbb híve. Hallatlanul sokat tett a 19. századi szimfonikus hangzás rekonstrukciójának érdekében, The Sound of Weimar címen közreadott hanglemezsorozata pedig radikálisan új megvilágításba helyezte Liszt szimfonikus költeményeit. Az általa alapított Orchester Wiener Akademie nemcsak a hangszerválasztás tekintetében törekszik az autentikus hangzás megteremtésére, de egy-egy projektjéhez olyan helyszíneket is igyekszik választani, melyek akusztikai és történeti szempontból a lehető legközelebb állnak a művek első elhangzásának környezetéhez. Az est szólistája az ifjú zongoristageneráció kiválósága, Ránki Fülöp lesz.

A koncert a Liszt Ünnep keretében az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének kísérőprogramjaként valósul meg.

Ajánlatunk


Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

A csend tölti ki a hangok közti űrt, ezért ugyanolyan fontos, mint maga a hang. Ha túl nagy a zaj, csakis benne találhatunk újra önmagunkra. A csendben állnak össze a hangok újra zenévé, a gondolatok tettekké.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!