Wszystkie kat.

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, No. 20, KV 466 30’
***
A. Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia, WAB 107 64’

Közreműködik: Eloïse Bella Kohn - zongora

Vezényel: Martin Sieghart

Robin Johannsen – szoprán
Balogh Eszter – alt
Komáromi Márton – tenor
Cserményi Zsombor – basszus

Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
vezényel: Vashegyi György

Divertimento
Farkas Olívia, Farkas Róbert

Kamarazene

Radina Dace / Léo Delibes
KisCoppélia
Gyermekelőadás óvodásoknak és kisiskolásoknak, angol felirattal

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása. Ezúttal a egy csillogó-villogó üvegpalotában játszanak a vihar hangjaival egy viharos történetben.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

Magyar áriaest

Egy írországi kocsmába négy problémás alkoholbeteg közé karácsony szent éjjelén betoppan az ördög… Sharky visszatér Dublinba, hogy gondoskodjon az idősödő testvéréről most hogy az nemrég megvakult. Kocsmázni mennek Ivannal és Nickyvel (egy olyan férfivel, aki Sharkynak riválisa a szerelemben), és azt remélik, együtt kártyázhatnak egy jót. Egy idegen érkezésével azonban a tétek egyszer csak nőni kezdenek… És Sharky lassan a saját lelkéért játszik…

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
Fellépnek: A Pesti Művész Színház művészei

Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudi dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.

Enigma
Győri Noémi, Madaras Gergely

Tanár-diák hangverseny

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Pletnyov / Engegård

J. S. BACH : D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 (Ottorino Respighi feldolgozásában)
BEETHOVEN : Esz-dúr zongoraverseny
BRAHMS: 2. szimfónia, op. 73

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.

Az Anima Musicae ismeretterjesztő sorozata

Anda Géza diplomakoncertje (1941)

Sztárestek zongorával
Közreműködik: Aigul Akhmetshina, Long Long

Jubileumi oratóriumbérlet 3. hangverseny

Ez a koncert két érdekességet hoz az érzelmek, a kamarazene és a virtuóz hangszerjáték kedvelőinek.

Bernard Slade: Jövőre Veled ugyanitt
A Pesti Művész Színház vígjátéka két részben

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs (4’)
J. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 (24’)
***
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) (8’)
F. Durante: Miserere c-mollban (6’)
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 (11’)
G. F. Händel: Vízizene – részletek (10’)

Közreműködik: Dejan Lazić - zongora

Vezényel: Bogányi Tibor