Všetky kategórie

Eberhard Streul darabja nyomán

Magyar szöveg: Parti Nagy Lajos

játék egy részben
a SzínMűHely Produkció és az Átrium előadása

A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.

A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.

Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X

Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.

rekonstruált bolygóállítások a színpadon
filozofikus vizuális színház

Jentl
Nagy Anikó színművész monomusical előadása

ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN: Anyegin

balett

Az idén indult Tánc-film-klubban Fuchs Lívia tánctörténész vezetésével két művészet, a tánc és a film változó intenzitású és eltérő filmműfajokban (játékfilm, táncfilm, dokumentumfilm stb.) megvalósuló kapcsolatát kíséri végig bevezető előadásokkal és alkalmanként a filmek után beszélgetésekkel. A vetítés után Keveházi Gáborral (Kossuth-díjas táncos, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) beszélget a klubvezető.

A Patáliától a Szeretetkertig
A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának.

Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág..

A marokkói gnawa szertartások transzzenéje bár teljesen egyedülálló keveréke az arab és az afrikai hatásoknak, és csak az ebben a stílusban használt hangszereken játsszák, még napjainkban sem ismert széles körben.

Hová sodorja a szeszélyes tengerár a kis csónakot hajótörött utasaival, az angyali szépségű nyolcéves leánykával és az értelmes, talpraesett kilencéves kisfiúval? Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent regényében egy lakatlan, ám egzotikus szigetre a Dél Keresztje alatt.

„Mi marad belőlünk? Talán a temetők. És az emlékek. Emlékek vagyunk. A dunai svábok.”


jelenetekbe rendezett audio-séta a magyarországi németek kitelepítéséről

Régóta dédelgetett álmunk, hogy az aprógyermekek örömére időről-időre mesés mozgásfejlesztő térré varázsoljuk a Kuckót. A Kő Boldizsár (meseterek alkotója) által tervezett és megvalósított színes, mesés ösvényen havi két alkalommal barangolhatnak a gyerkőcök szüleik segítségével.

Voltaire 1759-es kalandregénye egyben filozófiai gúnyirat, a szerző éles kritikája a leibnizi optimizmus felhőtlen valóságszemléletéről. Ugyanakkor felnövéstörténet is: egy fiú a szerelmet kergetve verekszi át magát a világon, és eközben elveszíti ártatlan önfeledtségét.

Érzelmes vígjáték 80 percben

Főszereplők:
Gregor Bernadett és Magyar Attila

Különleges portré vagy rendhagyó önarckép festésére hívunk Pásztohy Panka író-illusztrátorral! Pásztohy Panka festőművész édesapja és szobrászművész édesanyja műtermében nőtt fel, és a Jáky-gyűjtemény kiállításán szereplő művészek közül többen a szülei egykori iskolatársai, művésztelepi alkotótársai voltak.

„A legmerészebb álmok is megvalósíthatóvá válnak, ha érdemben és minőségben teszünk értük..., mert mindannyiunk feladata átkelni önmagunk óceánján.”

A zenetörténet legendás lényeiről hallhatunk a zenetörténész legújabb, kilencrészes sorozatában. Manókról, tündérekről, gonosz és jó szándékú bestiákról, az ókortól napjainkig megírt alkotásokban megjelenő fenevadakról, tüneményes jelenségekről. Operák fő- és mellékszereplői, szimfonikus művek ihletői, varázslatos kreatúrák ők, akik – ha úgy hozza a sors – a való világban is megjelennek.

A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.

A Győri Filharmonikus Zenekar veszprémi hangversenyének műsorát egy emblematikus Beethoven-művel, a Fidelio 1806-os felújításához készült, a szimfonikus költemény ősének tekintett 3. Leonóra-nyitánnyal kezdi, amely hangokban mondja el a szabadító opera a rabságból a szabadságba, a sötétségből a fénybe vezető történetét.

Amit a lakáj látott a kulcslyukon át..

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát. Épp a férj szüleit várják, vacsorára.

Kik ezek a férfiak és nők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülmények változnak? Ha változnak, miért változnak? Furcsa titok lappang a háttérben. Önökkel együtt talán sikerül megfejtenünk…