
A szecsuáni jó ember
Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.
Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Czwartek, 15 Czerwca 2023 19:00
BERTOLT BRECHT: A SZECSUÁNI JÓ EMBER
Példázat
Bemutató: 2021 november 26.
A mese epikai műfaj, melynek eredete a mítoszokon, mondákon és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A régi mesék még nem gyermekek számára szóltak, hanem inkább felnőtteknek.
A példázat vagy példabeszéd, vagy tágabb értelemben parabola (görög szó, pontos jelentése „hasonlítás, hasonlat”) irodalmi műfaj, amely egy történeten keresztül valamely erkölcsi igazságra kíván rávilágítani.
A világirodalom máig leghíresebb és legismertebb, műfajteremtő példabeszédei Jézus nevéhez kapcsolódnak. Jézus szinte csak példabeszédekben beszélt, és szinte soha nem magyarázta meg őket.
Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.
A szecsuáni jólélek (1940) hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie.
(Szemelvények a Wikipédiából)
Nemes Nagy Ágnes, Térey János és Kovács Krisztina fordításainak felhasználásával
Szövegkönyv: Ari-Nagy Barbara, Mácsai Pál
Zenéjét szerezte: Paul Dessau
Dalszövegek: Eörsi István
Szereposztás
VANG, VÍZÁRUS: Znamenák István
ISTENEK: Csuja Imre, Ficza István, Gálffi László, Józsa Bettina, Pogány Judit
SEN TE/SUI TA: Tenki Réka
JANG SZUN, ÁLLÁSTALAN REPÜLŐ: Dóra Béla
JANG ASSZONY, AZ ÉDESANYJA: Csákányi Eszter
SU FU, BORBÉLY: Borsi-Balogh Máté
MI CSÜ, HÁZTULAJDONOSNŐ: Bíró Kriszta
SIN, ÖZVEGYASSZONY: Takács Nóra Diána
A NYOLCTAGÚ CSALÁD, MUNKANÉLKÜLI, MUNKAFELÜGYELŐ, DOHÁNYGYÁRIAK, SECURITYSEK: Bajomi Nagy György, Dávid Áron, Fedor Bálint, Felhőfi-Kiss László m.v., Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Kovács Ildikó, Olesiák László, Szakács Eszter, Tragor Péter, Tukora Tamás
NAGYPAPA: Csuja Imre
LIN TO, ASZTALOS: Máthé Zsolt
A SZŐNYEGKERESKEDŐ ÉS FELESÉGE: Gálffi László, Pogány Judit
RENDŐR: Novkov Máté
KÉT BONC: Józsa Bettina, Ficza István
GYEREK: Csuja Imre
ZENEI KÖZREMŰKÖDŐ: Horváth Ákos m.v., Kákonyi Árpád
Alkotók
RENDEZŐ: Mácsai Pál
DRAMATURG: Ari-Nagy Barbara
DÍSZLET: Izsák Lili
DÍSZLET-ASSZISZTENS: Radványi Fruzsina
JELMEZ: Benedek Mari
JELMEZ-ASSZISZTENS: Szabó Dorka
VILÁGÍTÁS: Baumgartner Sándor
ZENEI VEZETŐ: Kákonyi Árpád
SÚGÓ: Kanizsay Zita
ÜGYELŐ: Mózer Zsolt
RENDEZŐASSZISZTENS-GYAKORNOK: Birkenstock Rebeka
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: Érdi Ariadne
Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jön létre.
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.
A Grammy-díjas svájci Andreas Vollenweider saját fejlesztésű elektroakusztikus hárfájával, és békés-hipnotikus, lágy, melodikus, jórészt instrumentális dalaival a hetvenes évek vége óta a new age egyik óriása.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A Nemzeti Filharmonikusok koncertjei Martonvásáron
Mit akarnak ezek még? - kérdeztük húszévesen, ha idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.