program


Andreas Staier fortepianoestje

Dato



Wolfgang Amadeus MOZART (1756-1791):
c-moll fantázia, K. 475
Carl Philipp Emanuel BACH (1714-1788):
e-moll szonáta, Wq 59/1
C-dúr fantázia, Wq 61/6
Joseph HAYDN (1732-1809):
f-moll variációk, Hob. XVII:6

Joseph HAYDN:
Esz-dúr szonáta, Hob. XVI:49
Ludwig van BEETHOVEN (1770-1827):
Hat bagatell, op. 126

 

Andreas Staier, a német zongora-, csembaló- és fortepiano-művész többek közt Rovátkay Lajosnál tanult, és már fiatalon olyan neves együttesekben játszott, mint a Musica Antiqua Köln vagy a Les Adieux. Szólókoncerteken, énekművészek kísérőjeként, kamarazenészként, valamint kamaraegyüttesek szólistájaként is fellép. Repertoárja a barokktól a koraromantikus korig terjed, s gyakran ad a mostanihoz hasonlóan, tematikusan megkomponált koncerteket.

Ezúttal jórészt alig egy évtized szólóterméséből válogat: ez az a kor, amikor Carl Philipp Emanuel Bach teljesen áttér a fortepianóra, amit a műsor két számában – az 1784-ben komponált e-moll szonátában és a másfél évvel későbbi C-dúr fantáziában – megcsodálhatunk. Ezek a rövid, hangulatilag mégis összetett művek az ínyenceknek és a zenekedvelőknek szólnak (ahogy a kiadás címe – Clavier Sonaten für Kenner und Liebhaber – is mutatja). Mozarttól azonban egy egyáltalán nem „műkedvelő” szonáta, hanem a ma is korát megelőzően modernnek ható c-moll fantázia szólal meg, melyet 1785-ben az ugyancsak c-moll szonátával együtt publikált a szerző. A mintegy 12-14 perces Fantázia önmagában is a teljesség élményét nyújtja: a Bach Musikalisches Opferével rokon, komor nyitótéma a mű végén visszatér, ám eközben hangnemében és stílusában is nagyon nagy utat tesz meg. Haydn hasonló terjedelmű f-moll variációi 1793-ban keletkeztek, és ha a kettős variációs forma szabályosabb is, az alcíme (Un piccolo divertimentimento) is jelzi, hogy Haydn ezúttal is eltér a szabályoktól, s egy kiterjedt kódával teszi fantáziaszerűvé a művet, ami talán összefügg a szerző plátói szerelmének, Maria Anna von Genzinger korai halálával. Haydn 1789-90-ben keletkezett Esz-dúr szonátája is Genzinger kisasszonyhoz kapcsolódik: Haydn eszterházi magányában, neki ajánlotta ezt a remekművet, mely saját korában is lelkesedést váltott ki a kortársakból. Beethoven 1824-ben írta meg Hat bagatelljét, kiadójának e szavakkal jellemezve: „talán a legjobb, amit írtam”. A hat bagatell a szerzői szándék szerint egy összefüggő művet alkot, hasonlóan pl. Schubert zongoradarab-ciklusaihoz.

PÅ PLAKATEN


A Parno Graszt az egyik legeredetibb autentikus cigányzenét játszó zenekar, akik egyedi színpadi megjelenésükkel, hagyományos hangszereikkel, utánozhatatlan energiájukkal járulnak hozzá…

Wiener Konzertvereinigung hangversenye, J. Strauss, J. Williams, Tristan Schulze

Koprodukció Debrecen város, a Debreceni Egyetem és a Kodály Filharmónia Debrecen együttműködésében

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.