
Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.
YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.
Két billentyűs versenymű Johann Sebastian Bachtól – a nagy zongorista, Ránki Dezső szólójával. Ezzel
a korántsem hétköznapi élménnyel kecsegtet az első koncertfél, Keller András és a Concerto
Budapest évadnyitó hétvégéjének második estéjén.
Egy kortárs holland szerző darabja a programban, egy huszonéves holland testvérpár Mozart-zongoraversenyt játszik, a nyugat-európai klasszikus zene egyik vitathatatlan zsenije pedig Napóleon, majd inkább egy meg nem nevezett hős előtt tiszteleg.
A hétfői „Cathedral Organ Concerts” az egyetlen hangversenysorozat a Szent István Bazilikában, amelyen a Bazilika világhírű műemlék Angster-orgonáját hallhatják a hangversenyek látogatói.
A koncert sztárfellépője a mexikói Ramón Vargas operaénekes a zenekar kíséretével a legszebb tenoráriákkal kápráztatja el a közönséget a második részben.
Egy nagy múltú, világhírű észt kórus és nemzetközi megbecsülésnek örvendő karnagya ad különleges estet a közelgő karácsony tiszteletére: jórészt balti és északi szerzők műveit halljuk, középpontban korunk zenéjének legtöbbet játszott alkotójával, Arvo Pärttel.
Legendás klasszikusok Magyarország legszebb helyein.
Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való.
A moszkvai Csajkovszkij-verseny 1994-es győztesét, Nyikolaj Luganszkijt már jó ideje csodálja a budapesti koncertközönség is: virtuozitásáért éppúgy, mint elmélyültségéért és mindenkor maximalista hangzásigényéért.
Emmanuel Pahud magáénak tudhatja azt a legnagyobb szólistákra jellemző erényt, hogy nem egyszerűen eljátszik egy darabot, hanem elmeséli. A briliáns technika, a virtuozitás persze feltétele ennek, de színpadi varázsának, minden érzékszervünket lekötő erős jelenlétének a magával ragadó zenei mesemondó szerep az oka. Hogy ez a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen különösen jól működik, már több nagysikerű koncert is bizonyítja.
Egy villámgyorsan megkomponált alkalmi nyitány és egy zenetörténeti és önidézetekben tüntetően gazdag, bölcs búcsú a szimfónia műfajától.
„Gute skizze” – elégedetten így értékelte azokat a vázlatban rögzített ötleteket az idős Richard Strauss, amelyekből 1947 decemberére legutolsó tisztán hangszeres műve, a Duett concertino született, oly hálás játszanivalót kínálva a klarinét és a fagott művészei – ezúttal Klenyán Csaba és Mohai Bálint számára.
A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.
.
A Győri Filharmonikus Zenekar Salute, SopronDrum című koncertjével köszönti a nemzetközi ütősfesztivált. Bernstein, Kodály, Séjourné és Gershwin azon művei hangzanak el, melyekben főszerepet kapnak az ütőhangszerek. A hangversenyt Kóczán Péter vezényli.
Péter Bence világhírű zongoravirtuóz, zeneszerző és zenei producer sajátos hangzásvilágával és játékstílusával lebontja a korlátokat a zenei műfajok között. A Győri Filharmonikusokkal közös műsora tovább emeli a tétet.
Ezen az estén majdnem minden és mindenki olasz.
Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.
Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.
Szimfonikus percek, „valami a szimfónia, a versenymű és a nagy szonáta között”, szimfonikus költemény, operarészlet és „régi csibésztörténet rondóformában”.
György Ádám korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze 2022. július 4-én a Teleki-Wattay kastélyban ad szólóestet.
Orosz karakterek jelennek meg a BFZ koncertjén három olyan szerzőtől, akik számára nem volt könnyű a komponálás. Ljadovot a szorgalom hiánya hátráltatta; kevés fennmaradt műve közül tündéri természetzenéje hangzik el, amelyből száműzte az emberi keménységre utaló rézfúvósokat. Prokofjev hegedűversenyében, ami a viharos 1917-es esztendőben íródott, a szólóhegedű inkább első az egyenlők között, mintsem uralkodó virtuóz.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt, szeptember 25-én tartja évadnyitó hangversenyét. Az időpont önmagán túlmutató jelentése: ösztönzés a magyar zenei hagyományok értékeinek ápolására.
Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.
A neves muzsikusok közötti nyilvános vetélkedések jelentős történeti múlttal rendelkeznek - és immár a Müpa Orgonapárbajai is sok éves hagyományra tekintenek vissza. E legújabb kori mérkőzéseken azonban - ellentétben a barokk, a klasszika és a romantika zenei duellumaival - nem a győzelem a cél, inkább a tudás minél sokoldalúbb bemutatása, no és persze az, hogy a közönség remekül szórakozzon.
Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta.
Schubertet legtöbben dalok, zongoraművek, kamarakompozíciók és szimfóniák szerzőjének tartják. Kevesebben tudják, hogy a rövid életű komponista, aki oly sok remekművet alkotott, ám oly kevés sikert aratott, az opera területén is próbálkozott.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata
Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!